A legjobb helyizésem.

Timmersdorf, Ausztria, 2011-08-14.

2 nap eső és borult időjárás után minden vizes volt. Reggel köd és a radar szerint csak ebben a völgyben volt köd egész Ausztriában. Mivel este haza kell mennünk, ha ma nem tudunk felszállni, hiába jöttünk. Az előrejelzés azonban jó és 11 felé fel is oszlódik a köd, és a hegyek felett megjelennek az első kumók. Ezek azonban nagyon rövid életűek és szaggatottak, inkább csak páracsomók. Rajtunk kívül szinte senki nincs a reptéren, ami szintén nem jó jel, mert ha a helyiek nincsenek kint, akkor tudnak valamit.

Azonban összerakjuk a gépeket, én a Ventus-t, Bánki a Pik-et. Várunk, ez csak jó lesz délután! A helyi tudorok szerint ½ 2 felé csak lesz valami. Egykor meg is jelennek a helyiek, ők is összeraknak egy-két gépet. ¾ 2-kor kihúzzuk a gépet a startra. Első vagyok a startsorba. Ideges vagyok, hiszen idén nem sokat repültem gépemmel és egyedül még soha nem szálltam fel a hegyek közt. Hogy fog menni a leszállás? Mi lesz, ha nem találok emelést?

¼ 3-kor elhúznak. A pálya rövid, a vontató teletankolva. Én hamar eljövök, ő meg gurul. És gurul. Kezem a kioldón, közeledik a pálya végén a kukorica mező. Előtte 50 m-rel elemeli, ki balra a domboldal felé. Rendesen dobál, de nem emel. Tudom, hogy magasra kell vontatni, 1200 m-ben állapodtunk meg, reptértől számítva, alacsonyan nem lesz semmi. Irány a szemben lévő 2.000-es (a reptér 700-on van), a rajta lévő domboldal 1.700 – 1.800 m-en van. Kiszámolom, hogy leoldáskor a magasságom 100 m lesz kb. a talaj felett. Ettől nem leszek nyugodtabb.

Itt beszúrnék egy megjegyzést a használt magassági fogalomról. A hegyek és felhők magasságát minden esetben MSL-ben jelölöm itt, miközben a saját magasságomat QFE-be. Ez ellentmondásnak tűnhet, de mivel helyizésről volt szó, minden esetben tudnom kellett a reptér feletti magasságomat. Egyébként 2 magasságmérőt használok, egy MSL és egy QFE-t. MSL = Mean Sea Level.

Pár perc után lenyugszom, elérjük a hegyvonulatot. Keresi a vontatópilcsi az emelést, semmi sehol. Köröz, átmegy a gerincen, ahol alacsonyabb. Elkezd körözni, billeg, leoldok 1250-en. A vontatás 14 perc volt. Belekörözök egy 0-ba. Nincs meg, lesz mínusz 0. Keresem, keresem, a domboldal nem emel, valószínűleg vizes. 150 m merülés után ott kell hagynom, átmegyek a szemben lévő alacsonyabb hegyekhez. Ott találok valamit, emelkedem 200 m-ert. Utána megint semmi. Tovább visszaesek. Utolsó mentésvárként megyek a reptér melletti dombok felé, hátha… Semmi. Már készülök visszaszállni, pedig még sokan még nem is startoltak el. Húú, de gáz! Azon kívül ilyenkor figyelni kell, mivel a reptér 625 x 35 m, vagyis leszállás közben nem lehet más gép a starton, nem férünk el. Rádióval ez azonban nem lehet igazi gond.

A domb felett mellettem 0-zok, látok egy másik gépet nem messze tőlem. Nem a Bánki az? De! Oda megyek, már csak 500-on vagyok. Egy szinten a G1-egyel (=Bánki Pik-je), megvan a fél méter. Beerősödik, távolodok alattam úgy a talaj, mint a G1 (azért, mert ebben a retek időben az én alacsony felületi terhelésem nagy előny. Emellett sok volt a bogár, azt nagyon nem szereti a G1.) 1.000 m! 1.200 m! Nem kell visszaszállni, irány vissza a nagy hegyhez! Ott is beerősödött az időjárás, sikerül kiemelkednem helyi felhőalapig, 1.600 m QFE, 2.300 m MSL. Gyönyörű! Elindulok kifelé, vagyis befelé a nagy hegyek közé. Most minden emel, még a felhő mellett is. A felhő alap alattam 100 m-rel, bár sok esetben nincs igazi lapos aljuk. Alattam hegy, erdő, mező, szikla. Néha mellettem is szikla. A hegyek 3D-ben rajzolódnak ki, állandóan változnak.

Gyönyörű!

Azonban, mivel nagyon nincs rutinom a hegyek közt, pár dologra figyelni kell:

- Mindig tudni kell, hogy van a fővölgy, mert bent a hegyek közt NINCS leszállóplacc!

- És tudni kell, hogy jutok vissza a fővölgyhöz.

- Ezen kívül ki kell nézni az ablakon, mert a hegyek egyes csúcsai alig vannak alacsonyabban, mint én.

Elmegyek kb 25-km-re a reptértől. Lehetne egy rövid távot repülni, de most nem ez a feladat és nincs is rá időm. Késő este Pesten kell lennem. Másfél órát élvezem, vissza megyek a helyi domb fölé, készülődöm leszállni, amikor Bandi (aki velünk volt) mondja a rádióba, hogy maradjak, mert először szétszedik a G1-et. Ez már nem olyan egyszerű! Még 20 percet sikerül, leszállok, az is jól megy. Gépet vissza húzzuk. A többi már csak rutin.

Pár rövid filmet készítettem a hegyek közt a mobilommal, nem csúcsminőség, de látható, hol vagyok.

Ezek alapján biztos, hogy jövőre visszamegyek és szeretnék oda tábort szervezni. Jöttök?